Bíró András

Kipakoltak családról, depresszióról, lebukásról, önvizsgálatról, a rács mögötti túlélés technikáiról, szerelemről. Miért is meséltek Dorkának?  Mert bíztak benne. Ez csoda. Valóságos metamorfózis. A narrációkból épp az ellenkezője bontakozik ki: abból lett bajom, hogy megbíztam a társamban vagy a szeretőmben, de bennem nem bízott sem szülő, sem tanár, sem cellatárs, sem őr.

Önmagukban sem sikerült. Talán csak kigyúrt izmaikban.  Főleg a törődés maradt ki az életükből.

        A bizalom sajátos árú, nem megvásárolható, de csereértéke felmérhetetlen kincs. Sikerült is rést ütnie a bennük és körülöttük emelkedő vastag falakba. Ehhez felvilágosult börtönparancsnok és végletekig elkötelezett, őrült aktivisták kellettek. Bravó, bravó!