
Vélemények, kritikák Büky Dorottya Angyalboksz című könyvéről
Kipakoltak családról, depresszióról, lebukásról, önvizsgálatról, a rács mögötti túlélés technikáiról, szerelemről. Miért is meséltek Dorkának? Mert bíztak benne. Ez csoda. Valóságos metamorfózis.
Köztörvényes bűnözők. A magamfajta a kifejezést magát is politikai elítéltek, a GULAG lakói, ötvenhatosok, barátai, szótárából tanulta. S tudtam bár, hogy a politikaiakat plusz büntetésképpen a legkeményebb fiúkkal zárták össze; ergo biztos voltam benne, hogy sokkal „emberibb” figuráknak is kell lenniük közöttük, azért csak-csak nem szeretettem volna köztörvényesekkel barátkozni.
Csodálom a Mesekör munkáját, eleve a létezését is.
A bűnről gondolkodom; van aki bűnözhet, van aki nem. Mi a bűn?
A Vakság életem egyik legnagyobb előadás élménye volt előadóként, Balassagyarmaton, a börtönben, miattuk az elítéltek miatt, a "bűnözők" miatt.
Az előadás elején vakot játszom -az alkotó társakkal ezt vak stand upnak neveztük el -és valóban, nem látom kik ülnek a nézőtéren, azt érzem elhiszik, hogy vak vagyok, nem is titkolják, hallom érzem őket.
A másik ember más, mint te vagy.
(Tényleg? Nem, csak: mélységeiből mást hozott elő a világ, de olyasmit, ami benned is ott él. Annál félelmetesebb...) Rettegsz ettől - ez az első, még állati reakció. - Vagy érdeklődésedet, kíváncsiságodat pattintja fel (nincs kíváncsiság rokonszenv nélkül!), és ez már emberi.
2012-ben voltam először börtönben.
A Gyorskocsiban kezdtem, aztán a Kozma utca következett.
Lelövöm a poént: csak látogatni mentem.
Több, mint 2 évig küldtem csomagokat és leveleket egy barátomnak, mindeközben a beszélőkön betekintést nyerhettem a börtönök és fegyházak misztikusnak nem, de rémísztőnek inkább mondható világába.
Sokat agyaltam azon, miért tartják az embereket úgy, mint az állatokat, miért nincsenek normális képzések, beszélgetések és miért így működik a rendszer.
Szóval, ez már sok éve történt, aztán Büky Dorka pár nappal ezelőtt átküldte a könyvét, melyben elítéltekkel beszélget.
Hol izgultam, hol a torkom kapart, hol felháborodtam, hogy felnevettem, amikor a lelki szemeim előtt szinte megelevenedtek Dorka beszélgetőtársainak a történetei.
Vannak emberek, akik ítélkeznek és vannak, akik szeretettel fordulnak minden emberhez. Sőt, azokhoz az emberekhez leginkább, akik elesettek, szenvednek, megtörtek. A könyv ezzel az utóbbi hozzáállással íródott.
A kötet lebilincselően izgalmas, néha rémisztően őszinte módon beszél emberi sorsokról, drámákról, tisztulásról és a szeretet utáni vágyról, ami valóban megválthat a pokoltól.
Mi van az ajtó mögött?
Kékszakállú ad 3 kulcsot, Judit kutat, fél.
Dorka figyel, elfogad.
Belépünk egy ajtón, sötét, ismeretlen, félni akarunk. Dorka meglátja az Elvarázsolt kastélyban a huhogó szellem mögött álló hétköznapi fiút aki csak mozgatja a figurát. Melyik vagyok a félelmetes száguldozó, vagy a kisgyerek aki csak figyelemre vágyik.
Bűnelkövetőkről, elítéltekről, börtönből szabadulókról írni nem hálás téma, különösen, ha a szerző azt állítja, a meginterjúvoltak és sokan mások a Mesekör porgramból ugyanolyan esendőek, szerethetők mint mi mindannyian, igaz, ők többnyire jó okkal nemcsak szembekerültek a törvénnyel, hanem meg is kapták a bíróság által helyesnek tartott büntetést. Az Angyalboksz interjúalanyai letöltötték a rájuk rótt büntetést, és a Mesekör, Büky Dorka és munkatársai aktív jelenléte, érzelmi elérhetősége érezhetően nagy hatással volt arra, ahogyan magukról, a történtekről, a börtönlétről és az eljövendő lehetőségekről gondolkodnak, beszélnek.
Pedig lehetne
Claude Lévi-Strauss írta valahol, hogy az ó (savage, ahogy ő írta) társadalmakban, ha valakivel baj volt, azt bekebelezték vagy kiközösítették. Mindkettő halállal járt. A kiközösítés esetén az egyén éhen halt, vagy vadállatok vagy a másik horda áldozata lett, míg bekebelezés esetén a „bűnöst” megették. (Később a boszorkányüldözések korában megégették, de nem ették meg.) A kannibalizmus jelen volt az ó társadalmakban, és azt hisszük, hogy mivel jogállam van, a jelenlegi társadalmakban nincs. Ez tévedés, amennyiben a börtön a jelen társadalmunk része. És része, mert a raboknak is vannak jogai, ők is az állami garanciák részesei. Ez a könyv a bekebelezés és a kiközösítés ősi világát mutatja meg jelen társadalmunkban.