Sárosdi Lilla

Csodálom a Mesekör munkáját, eleve a létezését is.

A bűnről gondolkodom; van aki bűnözhet, van aki nem. Mi a bűn?

A Vakság életem egyik legnagyobb előadás élménye volt előadóként, Balassagyarmaton, a börtönben, miattuk az elítéltek miatt, a "bűnözők" miatt.

Az előadás elején vakot játszom -az alkotó társakkal ezt vak stand upnak neveztük el -és valóban, nem látom kik ülnek  a nézőtéren, azt érzem elhiszik, hogy vak vagyok, nem is titkolják, hallom érzem őket.

Majd leülök, kinyitom a szemem és elkezdek mesélni a családomról, az apámról, aki kemény alkoholista volt és elhagyott és kamaszkorom körül meg is halt. Próbálkoztam a 40 évem alatt sok mindennel, hogy megbocsássak neki, nem ment!

50 kivarrt kemény nagydarab fekete és fehér férfi ült velem szemben, egyszerre voltak az apám, aki elment s egyszerre a fiam, aki most 4 éves. Ott valamit megértettem.

Köszönöm Nektek, fiúk, ezt a találkozást.

Kívánom, hogy sok mindenkihez eljusson ez a könyv és adjon erőt újra gondolni és felismerni dolgokat.

​